Minek A Jelképe A Szarvas
I. Miksa mexikói császár, aki 1864-ben koronáztak meg, jellegzetesen európai részletekkel újíttatta fel a kastélyt, neoklasszicista stílusban. A birodalom 1867. évi bukása után a kastély katonai célokat szolgált, míg 1939-ben átalakították és megkapta az Országos Történeti Múzeum elnevezést. A csodálatosan helyreállított kastélyt, amelynek fordulatokban gazdag múltja fontos része volt Mexikó történelmének, stílusosan a történelem e szelete bemutatásának szentelték, mindmáig múzeumként működik. Kapcsolódó címkék... Ezt mindenképpen olvasd el! Stonehenge A Stonehenge körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény az Egyesült államokbeli Wiltshire …
Youtube
Ha megeszik, az Élet forrásának vizével a szarvasok megtisztulnak a kígyóméregtől. Arisztotelész viszont arról elmélkedett, hogy a kígyót lenyelő vén szarvas megszerzi a hüllő képességeit, levedli a bőrét, és megfiatalodik, lényegében újjászületik. Kígyót eszik a szarvas egy bizánci stílusú alexandriai mozaikon. ( 539., Qasr Al-Eini Múzeum, Kairó) © AFP Az ókorban azt is gondolták, a szarvas annyira békés állat, hogy szinte önként lép a vadászó vadászok elé, a szőre pedig amulettként véd a kígyómarás ellen. Nem nehéz meglátni, mennyire hasonlítanak ezek a hiedelmek a keresztény megváltásképhez, így könnyedén illeszkedett bele annak szimbolikájába is. A kígyó a zsidó-keresztény kultúrkörben a kísértő Sátán maga, akit a halállal együtt a keresztény megváltó Krisztus győz le végérvényesen. A szarvas békés önfeláldozása tehát Jézus önként vállalt kereszthalálára, a szarvas agancsának elvesztése, majd megújulása pedig a feltámadásra rímel. A középkorra annyira egyértelmű lett a Krisztus-szarvas analógia, hogy az állat több szent legendájában is felbukkant.
Magasba törő, fenséges agancskoronája a Nap és a csillagok felé mutatott, így lett a fény szimbóluma. Erre szép példa a adventi mesenaptárában szombati számi/lapp történet, amelyben a csodálatos iramszarvasok (azaz rénszarvasok) segítenek az embereknek megszerezni a Napot, és világosságot gyújtani az addig nyomorult, sötét és hideg világukban. Mivel a szarvas leveti az agancsát és az újranő, az újjászületés vagy a halhatatlanság szimbóluma is lett. A germán és kelta mitológiában például a ciklikus megújulással kapcsolták össze, így a bőséggel, a termékenységgel. Ismerünk olyan skandináv sziklarajzokat, amelyeken a napisten kocsiját szarvasok húzzák, a kelta Cerunnos pedig szarvasagancsos isten, akit jellemzően állatok vesznek körül. Sok néphitben a növényként szerteágazó agancs mindezek mellett az életfára vagy világfára is emlékeztette az embereket, amely misztikus módon összeköti a létezés birodalmait. Nicolaes Witsen holland felfedező rajza egy szibériai sámánról a 17. században. A sámán kifejezés Witsen nyomán terjedt el Európában.
- Minek a jelképe Chapultepec kastélya? | Életünk.com
- Élet+Stílus: Itt a téli napforduló, de hogy jön ide a szarvas? | hvg.hu
- Minek a jelképe a szarvas 4
- Minek a jelképe a szarvas youtube
